Még 2020-ban írtam egy ajánlót olyan magyarországi templomokról, melyek valamilyen szempontból – akár külsejük, akár történetik okán – különlegesek. Mivel szokatlanul meleg szeptemberünk van, úgy döntöttem, hogy miért ne kereshetném fel valamelyiket, így esett a választásom a feldebrői Szent Márton-templomra.

A templomról előzetesen csak annyit tudtam, hogy az altemplomban eredeti freskók vannak, és eredetileg az Aba nemzettség sírtemplomának készült. Próbáltam egy kicsit jobban utánaolvasni, így találtam rá a műemlék saját weboldalára, ami ugyan nem frissült tavaly óta, azonban a nyitvatartás és az árak, valamint a templom története hasznos lehet utazás előtt.

Mivel Feldebrőn ezen kívül valójában csak a temetőt érdemes még megnézni, nem mentem korán, a 8 órakor Egerbe induló Interrégióra szálltam fel a Keleti Pályaudvaron. Nagyjából egy órányi vonatúttal érkeztem Kál-Kápolna állomásra, ahonnan busszal tudtam továbbmenni Debrőre. A vasútállomás rendezett, és könnyen elérhető a tőle jobbra található buszmegálló. A mosdóhasználat ingyenes, a főépület jobb oldalán található wc-hez a forgalmi irodán lehet kulcsot kérni érvényes menetjegy bemutatásával. Érdemes itt elmenni, mert a templom közelében nem láttam mosdót. A közelben van egy pizzázó, ha valaki megéhezne, de addig nem mentem el, illetve a térkép szerint egy bolt is.

Feldebrő körülbelül negyedóra buszútra van, így már 10 órára megérkeztem a községbe. Ha azonnal a templomhoz mentem volna, a Községháza megállónál kellett volna leszállnom, de én már a határban, a Vécsi elágazásnál lepattantam a buszról.

Innen lehet ugyanis bemenni a temetőbe, amelynek bejáratánál Nepomuki Szent János szobra áll. A temetőbe belépve – amely az április-szeptemberi időszakban 7-17, az október-márciusi időszakban 8-16 óra között látogatható – rögtön érdekes sírokba botlottam. Közvetlenül a bejáratnál vannak ugyanis a legrégebbi sírkövek, melyek még a 19. századból származnak. A központi rész a fatornyú Nagyboldogasszony-kápolna, ahonnan egy kisebb emelkedőn lehet feljutni a kálvária utolsó stációjához. Itt van eltemetve a hányattatott sorsú Monsignore Asztalos János pápai káplán, kanonok is.

A temetőtől körülbelül negyedóra sétányira található a Szent Márton-templom, nagy táblákon jelzik az irányt, eltéveszthetetlen. A Rákóczi Ferenc útról jobbra a Kossuth Lajos úton végighaladva már látszik az épület. Szépen körbejárható, az egyik oldalán faülőkéket is kialakítottak, hogy ha valaki egyszerűen csak leülne, és gyönyörködne a látványban, megtehesse. A másik oldalon egy I. világháborús szobor áll.

A templomba nem kell előzetesen bejelentkezni, viszont nem is olyan egyszerű a bejutás. A bejáratnál lévő hirdetőtáblán található telefonszámot kell felhívni (ez fent van a honlapon is), hogy az illetékes kinyissa az épületet. Azt hittem, hogy ez „lelassít” majd, de a hívás után pár perc múlva megállt a plébánia épületénél az autó. A plébánián egyébként több kisebb „kiállítás” is helyet kapott, de ezek inkább csak érdekességek, mintsem látványosságok. Viszont pár házzal odébb van egy tájház, amit érdemes közelebbről megnézni.

A templomi belépőjegy felnőtteknek 1500 forintba kerül, de van diák és családi kedvezmény is. Fizetni azonban csak készpénzben lehet, ezt sehol nem jelezték előre, pedig erre érdemes felkészülni induláskor. A szuveníreket viszont ár/érték viszonylatban drágának találtam, egy jobban kinéző hűtőmágnesért 900 forintot is elkérnek.

Az idegenvezetőm egy nagyon kedves hölgy volt, aki, bár nem kértem, tartott nekem egy rögtönzött idegenvezetést, elmesélte a templom történetét, és igyekezett megválaszolni még a legfurcsább kérdéseket is.

A helyiek úgy tartják, hogy a templomot maga Aba Sámuel építtette, bár az épület történetével kapcsolatban nem maradtak fenn írásos feljegyzések. Ami bizonyos, hogy a 10-11. századból származik, és az Aba nemzettséghez tartozott. A belső terét kifejezetten úgy újították fel, hogy látszódjon a kontraszt az eredeti épületrészek, valamint az újonnan hozzáépített falak között. Ahogy megtudtam, a templom az évszázadok során több átalakításon is átesett, sőt a törökök a föld feletti részt szinte teljesen elpusztították. Egyébként maga a templom manapság nem csak műemléki célt szolgál, heti kétszer misét is tartanak benne.

Amitől igazán különleges, hogy építészetileg ötvöződik benne a keleti és nyugati kereszténység, ez pedig európai viszonylatban egyedülállóvá teszi. Az épület kétségtelenül legizgalmasabb része a meglepően jó állapotban fennmaradt altemplom. Lent nem engedélyezett a fotózás a falfestmények állagmegóvása érdekében. Ugyanis a falakon még az eredeti ábrázolások láthatók. Kísérőm elmondta, hogy a restaurátorok nem is nagyon nyúltak hozzá, hogy megtarthassák az eredeti mivoltukat, csak egy védőréteget kaptak a falfelületek. A páratartalom egyébként olyan magas lent, hogy szinte konzerválja a képeket, illetve évente kétszer ellenőrzik is őket a szakemberek.

Lent megtalálható az eredeti oltár, illetve – ugyan lezárva –, de látszik a zarándokok által használt régi lépcső is.

Amikor már azt hittem, hogy a falfestmények megnézésével véget is ért az utunk, kísérőm rámutatott egy beugróra az oltárral szemben: „és itt ’A’ sír”. Én pedig bárhogy pörgettem magamban az internet bugyraiból előbányászott ismereteimet, nem rémlett, hogy bármilyen sírról olvastam volna, szóval reménykedtem benne, hogy nem kell azt a rém kellemetlen kérdést feltennem, hogy mégis kié.

Szerencsére hamar kiderült, hogy azt feltételezik, ez lehetett Aba Sámuel első nyughelye, és bár a feltárások során semmilyen tárgyi bizonyítékot nem találtak, nagy valószínűséggel itt temették el, majd később szállították csak át Abasárra (erre több dolog is utal).

Egy ponton elfogytak a kérdéseim, úgyhogy visszamentünk a felszínre, és még megnézhettem a kirakott régi imakönyveket, amiknek jórészét vitrinben őrzik a rajtuk lévő spórák miatt, valamint a régi miseruhákat. A plébániáról kiérve kényelmesen átsétáltam a Községházához, ahonnan a 12:33-as busszal visszamentem Kálra, majd Budapestre.

Az altemplomi fotók forrása: feldebroitemplom.hu

A mocskos anyagiak:

Templom (diák/felnőtt): 1000/1500 Ft

Összesen: 1500 Ft-ot költöttem.

Ha nincs országbérleted, Pestről indulva ezekkel az árakkal kalkulálhatsz (diák/felnőtt 1 útra):
Keleti pályaudvar -> Kál-Kápolna: 1100/2200 Ft
Kál-Kápolna -> Feldebrő: 225/450 Ft

Néhány kép a feldebrői kirándulásról (a fotók felhasználása engedélyköteles):