Kicsit megkésve ugyan, de hamarosan beindulhat a nyári szezon, én pedig ismét nyakamba veszem a fényképezőmet, és bebarangolom Magyarországot. Elsősorban a természetben szeretnék idén kirándulni, és bár már most is hatalmas listám van azokról a helyekről, ahova elmennék, folyamatosan újabb és újabb látnivalók után kutatok. Tavaly a szarvasi Arborétumban láttam egy mamutfenyőt, és eszembe jutott, hogy utánanézzek, milyen érdekes fákkal találkozni még az országban.

Meglepődve láttam, hogy rengeteg honlap foglalkozik ezeknek a növényeknek a listázásával, aztán kicsit le is lombozódtam, mert nagyrészt szakmai szempontok alapján születtek ezek az összegzések, a kirándulni vágyók kevesebb helyről tájékozódhatnak. Persze, nem azt mondom, hogy nem tudok gyönyörködni egy egyszerű bükkfában, de én tényleg különlegességeket szeretnék nézni, így aztán hosszas kutakodás után összeállítottam egy listát a turistaszempontból is érdekes fákról.

Ősszel hazalátogattam Székesfehérvárra, és mivel kellemes volt az idő, úgy döntöttem, hogy elmegyek kirándulni. Bár majdnem az egész életem Fehérváron éltem, még sosem voltam Sóstón, ami a város határában lévő természetvédelmi terület. Egy kisebb tavat kell elképzelni, ami körül tanösvény megy körbe, különböző interaktív feladatokat kínálva a gyerekeknek.

Vannak ugyan irányjelzők, de eltévedni biztosan nem lehet, ugyanis nincsenek mindenfelé kanyargó mellékösvények. Egyetlen pont van, ahol le lehet térni az útról, ott egy félkört tehet az ember fapallókon egyensúlyozva. Maga a tanösvény egyébként Fehérvár belvárosából 20-25 perces sétával nagyon egyszerűen megközelíthető, de helyijárat is közlekedik ebbe az irányba.

A világ legnagyobb könyve Magyarországon található, így nem is volt kérdés, hogy a virtuális bakancslistám előkelő helyén szerepelt a gigantikus könyv megnézése. Egyetlen dolog hátráltatott: Szinpetri, ahol kiállították, egy egészen kicsi, eldugott település Aggtelek mellett, és autó nélkül kissé nehézkes az odajutás.

(fotó: alegnagyobbkonyv.hu)

Gyakorlatilag patikamérlegen számoltam ki az időmet, hogy mikor hol mennyi időt tölthetek, mikor van időm egy kicsit szusszanni, egyáltalán mire van időm valójában. Eredetileg az volt a tervem, hogy a délelőttöt Szinpetrin, a délutánt pedig egy aggteleki túrán töltöm, de az utóbbiról lemondtam.

Ha meg kellene tippelni 2018-2019 legnépszerűbb magyarországi helyét a közösségi médiában, valószínűleg a bokodi lebegő falu versenybe kelhetne a címért. Különleges helyként írják le, a neten milliárd fotó található róla, némelyik beszámoló pedig konkrét megközelítési tippeket is ad – egyébként egyik sem tökéletesen pontos, ugyanis a híres móló rendeltetése szerint horgászház, és így is hívják, a térképen is így érdemes keresni.

A beszámolókat én is olvastam utazás előtt, így a leírásnak megfelelően alapvetően Oroszlány felől terveztem megközelíteni a helyet. Csakhogy ha valaki tömegközlekedéssel érkezik, akkor nem tudja onnan elérni, vagy legalábbis rendkívül körülményesen. Ugyanis nagyon szép, hogy az ember leszáll a vonatról Oroszlányon, de onnan két irányba indulhat, és a hosszú út tényleg nagyon hosszú.

Ha kikapcsolódásra vágyik az ember, és új élményeket keres, akkor valami olyan után kutakodik, amivel nem találkozik minden nap. Így keveredtem Tabajdra, a mezítlábas parkba. Sajnos, amikor ott jártam, az eső megrongálta a parkot, így csak részben lehetett használni, de mindenképpen el fogok látogatni oda még egyszer.

A parkról leginkább csak élménybeszámolók alapján hallani, mert a honlapja elég kezdetleges, és nem túl sok információ van rajta. Az odajutás egyébként elég egyszerű, a busz gyakorlatilag ott tesz le a park bejáratánál, csak át kell menni az úton. A mellékutcát, amin be kell fordulni, tábla jelzi, de egy szobor is áll az út elején, afféle iránymutatóként. A park látogatása egyébként bárki számára ingyenes.

A 2019-es nyaralásom egyik kiemelt helyszíne volt a Krisna-völgy, mert nagyon érdekelt az ott élők gondolkodásmódja, mindennapi élete. Az utazás előtt rengeteget olvastam róluk, gyakorlatilag feltúrtam a netet, hogy mindennel képben legyek. Ezúton is óva intek mindenkit, hogy ezt tegye!

Budapestről Somogyvámosra eljutni kissé komplikált, két-háromszori átszállással lehet csak megközelíteni. Ebben segítséget nyújt a Krisna-völgy honlapja, ami számos alternatívát kínál. A buszmegállótól aztán semmilyen támpont nem áll rendelkezésre a helyes irányt illetően, így az előre bekészített Google térképemmel haladtam tovább. Kicsit olyan érzésem volt, mintha a Vámosiak tudatosan elhatárolódnának a völgyben élőktől. Persze az is lehet, hogy ezt csak azért gondoltam így, mert az utazás előtt rengeteg rémtörténetet hallottam az ott élőkről (többek között több helyről figyelmeztettek, hogy semmiképpen ne egyek ott, mert biztosan belekevernek majd valami tudatmódosítót, illetve hogy ők is be vannak drogozva – itt jegyezném meg, hogy én semmi ilyesmit nem tapasztaltam, amikor ott jártam). Egy idő után aztán megláttam a Krisna-völgy táblát és a helyes irányba fordultam. Nem sokkal később feltárult a Krisna-völgy ikonikus kapuja az elefántokkal. Egyik oldalon a jegypénztár, másikon egy szuvenír bolt, ahol leginkább helyben készült lekvárokat árultak.

A szarvasi Mini Magyarország nem csupán azért különleges, mert ez az ország egyetlen ilyen jellegű interaktív kiállítása, hanem azért is, mert közvetlenül mellette található Magyarország legnagyobb arborétuma is, más néven a Pepi-kert.

A szarvasi kirándulásom könnyű túrának ígérkezett, hiszen vonattal jól megközelíthető a város, ráadásul az előzetes utánajárásom alapján (nagyon informatív a makett park honlapja) úgy tűnt, hogy rövid sétányira van a park. Mivel előzetesen megterveztem a túrát, automatikusan tudtam, hogy a vasútállomástól csak egyenesen kell haladnom, majd a híd után jobbra kell fordulnom. Amivel nem számoltam az az, hogy az általam kinézett rövid séta valójában majdnem egy órás, mert a vasútállomás éppen a város másik végén van. Ez azonban még jól is jött, mert Szarvas szép hely, sok érdekes látnivalóval.

A Somoskői vár nagyon izgalmas abból a szempontból, hogy pontosan a magyar-szlovák határon fekszik, valójában ez volt az, ami felkeltette a figyelmemet. Mivel egyébként is szerettem volna felfedezni Salgótarján környékét, úgy terveztem, hogy összekötöm a túrát egy másik vár megnézésével, és elmegyek Salgó várához is. Szerencsére turistaösvényekből nincs hiány, így viszonylag könnyű dolgom volt.

Bár szerettem volna Somoskőújfaluig elmenni, tömegközlekedéssel igen komplikált ezt megtenni, Somoskőnél ugyanis pont lekési az ember a buszcsatlakozást, és ha szerencséje van, csak egy órát kell várnia a következőre. Én semmiképpen nem akartam egy kihalt buszmegállóban várakozni, ezért elindultam felfedezni a környéket. Találtam is egy közértet, ahol vettem plusz vizet, ezt egyébként érdemes megtenni akkor is, ha egy ideig tehernek tűnik, ugyanis utána szinte egyáltalán nincs vásárlási lehetőség.

Martonvásárnak mindig különös helye volt a gondolataimban: rengetegszer haladtam keresztül rajta, de soha nem álltam meg megnézni a kastélyt. Egyszerűen valamiért nem ragadott meg. Az igazat megvallva ezúttal is csak azért mentem el oda, mert ki akartam mozdulni valamerre pár órára, és ez tűnt a legkézenfekvőbb úti célnak. Így utólag örülök, hogy egy hirtelen ötlettől vezérelve elmentem.

Mivel nem volt eltervezve a kirándulás, a vonaton ülve próbáltam információk után kutakodni, hogy tudjam, hogy egyáltalán merre kell mennem. Szerencsére ebben a város honlapja nagyon jó, a Látnivalók és élmények fül alatt gyakorlatilag minden fontosabb információ megtalálható.

Egy gyönyörű erdős vidéken, a Bükk hegységben, Bélapátfalván található Magyarország egyetlen épségben megmaradt román stílusú ciszterci apátsági temploma. Ezt a nemzetközileg is jelentős műemléket rengetegen látogatják, ráadásul számos túraútvonal, köztük az Országos Kéktúra néhány állomása is keresztülfut a városon.

Mivel Egerből közvetlen vonat megy a településre, ezért kényelmesen bejutottam a városba. Sőt, Egerben még egy nagyon rövid, körülbelül 20 perces szusszanásra is volt időm. Ez az állomás egyébként nagyon szépen gondozott, a mosdója is kulturált (a 150 forintért biztosítanak WC papírt és tiszta, rendezett helyiséget), ezt érdemes kihasználni, mert Bélapátfalva ebből a szempontból problémás.