Ha az ember híres magyarok sírjára gondol, az első hely, ami eszébe jut, minden bizonnyal a Fiumei (Kerepesi) úti sírkert, vagy a Farkasréti temető. Évente több millióan látogatják meg az itt található sírokat, kriptákat, leróva tiszteletüket az elhunytak előtt. Való igaz, hogy a két sírkertben számos ismert közéleti személy talált végső nyughelyre, azonban a fővároson kívül is találhatunk olyan temetőket, ahol híres alakok alusszák örök álmukat. Összegyűjtöttem 10 olyan magyarországi sírkertet, ahol ismert emberek vannak eltemetve.

1. Déryné Széppataki Róza sírja Miskolcon

Déryné Széppataki Róza a 19. század egyik első, és egyben legismertebb magyar primadonnája, a vándorszínészet hőskorának kiemelkedő alakja. Magyarország és Erdély legnagyobb színpadait is meghódította, és bár pályája nem indult zökkenőmentesen, és játékát sokszor kritizálták – emiatt nem sokkal a társulathoz szerződése után ott is hagyta a pesti Nemzeti Színházat –, mégis állócsillag volt a magyar színjátszás egén. Ma színházi díj is viseli a nevét, sírhelye a miskolci Szent Anna temetőben van.

Ugyancsak a városban helyezték végső nyugalomra a természetkutató, zoológus Herman Ottót a hámori temetőben, az Avas templom mellett pedig Szemere Bertalan nyughelyére és a Latabár család kriptájára bukkanhatunk.

(Fotó: wikipédia)

2. Savanyó Jóska, az utolsó bakonyi betyár sírja Tótvázsonyban

A betyárok alakját – bár közönséges bűnözők voltak – még a mai napig is belengi valamiféle misztikusság, és hajlamosak vagyunk rájuk „népi hősként”, afféle „magyar Robin Hoodként” tekinteni. Savanyó vagy Savanyú Jóska a bakonyi betyárvilág egyik utolsó képviselője volt, akinek kezéhez rengeteg civil ember, és egy főbíró vére is tapadt. Mindössze három évig volt betyár, ám ez megpecsételte a sorsát. Elfogását pedig iszákos életvitelének köszönhette, ugyanis a poharába kevert altatótól kábult el annyira, hogy a csendőrök rajtaüthettek. Amikor kiszabadult a börtönből, elhatározta, hogy jó útra tér, ám a bűnözéssel később sem hagyott fel teljesen. Idős korában azonban reumája annyira elviselhetetlenné vált, hogy az öngyilkosságba menekült. A sírja a tótvázsonyi temetőben látható.

(Fotó: országkép.hu)

3. Dankó Pista dalköltő sírja Szegeden

A híres dalköltő, cigánymuzsikus, akinek több mint 400 népies dallamot köszönhetünk, tizenöt éves kora óta kereste a kenyerét zenéléssel. Dalaihoz, melyekben gyakran kapott szerepet a rózsa-motívum, olyan neves személyek írtak szöveget, mint Gárdonyi Géza vagy Tömörkény István. Hírnévre igazán Szegedre kerülése után tett szert, a közönség Blaha Lujza előadásában ismerhette meg a szerzeményeket. Nevét számos irodalmi mű őrzi, például Ady Endre, Juhász Gyula és Móra Ferenc is megemlékezett róla. Ma a szegedi Belvárosi temetőben díszsírhelye van.

A temetőben nyugszik még Juhász Gyula költő, Klauzál Gábor reformkori magyar politikus, Répásy Mihály, az 1848-49-es szabadságharc hőse, Kossuth tábornoka, Tömörkény István író, és Gregor József operaénekes is.

(Fotó: köztérkép.hu)

4. Bory Jenő építész sírja Székesfehérváron

Székesfehérváron, a Csutora temetőben helyezték végső nyugalomra Bory Jenő építészmérnök, szobrász- és festőművészt, aki a II. világháború idején a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektora is volt. Leghíresebb alkotása a nevét viselő Bory-vár, amit a „magyar Tadzs Mahal”-ként is emlegetnek.

Székesfehérváron számos más ismert ember is nyugszik, szintén a Csutorában helyezték végső nyugalomra Ybl Miklós építész édesapját. A Hosszú temetőben Nikó Lina operetténekes és komika, aki többek között a Népszínházban és Vígszínházban játszott a 19. század második felében, Csitáry G. Emil, a város egykori legendás polgármestere és Klosz Ferenc építész, aki egyebek mellett az alcsútdobozi Habsburg-kastély kivitelezését vezette.

A Béla úti köztemetőben található Takács Imre költő és műfordító, valamint a 2009-ben elhunyt többszörös gólkirály jégkorongozó, ifj. Ocskay Gábor sírja. Utóbbi nevét a városi jégcsarnok is őrzi.

(Fotó: köztérkép.hu)

5. Csík Ferenc fotóművész sírja Sopronban

A 20. század egyik nagynevű fotográfusaként tartották számon Csík Ferencet, aki számos nemzetközi díjjal is büszkélkedhetett. Sikert sikerre halmozott a világ nagyvárosaiban, többek között Los Angelesben, Madridban, Barcelonában, Brüsszelben, de eljutott New Yorkba és Tokióba is. Sírja a soproni Szent Mihály (régi) temetőben van.

Ugyanitt nyugszik egy másik jelentős fotográfus, a magyaros stílusáról ismert Angyalfy Andor, és a bornagykereskedő Russ János (Johann Russ) is, akinek a síremlékén látható szobrát a korszak egyik neves bécsi szobrásza, Hugo Haerdtl készítette.

(Fotó: sopronimúzeum.hu)

6. Gárdonyi-sírok Egerben

Gárdonyi Géza sírján három szó látható: „Csak a teste” – utalva arra, hogy szellemi öröksége tovább él. Bár Gárdonyi Géza az Egri vár Bebek-bástyáján alussza örök álmát, édesanyjának, Ziegler Sándornénak, valamint fiának a sírja az egri Hatvani temetőben látható. A sírt ráadásul 2019-ben megtisztították és felújították.

De nem csak a Gárdonyi család sírja mellett haladhatunk el a temetőben, itt nyugszik ugyanis Kracker János Lukács, vagy más néven Johann Lucas Kracker cseh származású festőművész is, akinek az egri Főegyházmegyei Könyvtár teremkönyvtárának gyönyörű freskóját köszönhetjük.

(Fotó: pinterest)

7. Jedlik Ányos feltaláló sírja Győrben

Jedlik Ányos természettudós és feltaláló nevéhez számos találmány és felfedezés fűződik, többek között a dinamóelv első leírása, és ő alkotta meg az első villanymotort is. De valószínűleg szódavizet sem gyártanának ma a kutatásai nélkül, és a fröccs sem az lenne, mint amit ma ismerünk. Jedliknek igen hosszú élete volt, szinte végigélte a teljes 19. századot, és végső nyughelyére is „kalandosan” került a 20. század közepén. 1940-ben exhumálták, és a Győri új köztemető díszsírkertjében temették el.

Ugyancsak a temetőben nyugszik a világ legjobb kézilabdázójának választott, 2005-ben tragikus körülmények között elhunyt Kulcsár Anita.

(Fotó: kisalföld.hu)

8. Bessenyei György, a bihari remete sírja Nyíregyházán

Bessenyei György a 18. századi magyar irodalom egyik legmeghatározóbb alakja volt, neve már csak onnan is ismerős lehet, hogy az 1772-es Ágis tragédiája című műve jelzi a magyar reformkor kezdetét. Annak ellenére, hogy termékeny szépíró volt, mégis értekező munkásságát tartják jelentősebbnek. Egyik leghíresebb ilyen jellegű műve a Magyarság című röpirat. Bessenyeit eredetileg – kívánsága szerint – Pusztakovácsiban (ma Bakonszeg) temették el a kertjében, de 1940-ben exhumálták, és a nyíregyházi Északi temetőben helyezték végső nyugalomra.

Nyíregyházán van eltemetve rajta kívül Westsik Vilmos Kossuth-díjas akadémikus, Toma András a Szovjetunió hadifogolytáborából szabadult utolsó hadifogoly, Vikár Sándor zeneszerző, aki Kodály Zoltán egyik tanítványa volt, valamint Jósa András régész, orvos, antropológus, akinek nevét az Oktatókórház is őrzi a városban.

(Fotó: turul.info)

9. Simonyi Imre, a napszámos költő sírja Gyulán

Szmola Imre nevét a II. világháború alatt változtatta Simonyira, amikor tisztviselőként dolgozott. Szerkesztette többek között az Alföld című folyóiratot, majd kisebb kitérőkkel a Gyulai Hírlap felelős szerkesztője lett. 1956-ban ellenforradalmi tevékenységségéért letartóztatták, onnantól nem publikált a lapokban, 30 év elteltével a Békés Megyei Népújság közölte egy versét. A „hallgatás időszaka” alatt összesen hét kötete jelent meg, munkásságát József Attila-díjjal, Artisjus-díjjal és Déry Tibor-díjjal is jutalmazták. 1991-ben Gyula díszpolgárává választották, nevét szavalóverseny és általános iskola is őrzi. Sírja a gyulai temetőben található.

Szintén ide temették Karácsonyi János történészt, aki amellett, hogy vovádriai címzetes püspök és nagyváradi nagyprépos volt, az MTA rendes tagjává is választották. Ő döntötte meg véglegesen a Szilveszter-bulla (II. Szilveszter nevében kiadott, a magyar király apostoliságát megalapozni szándékozó oklevél) hitelességét.

(Fotó: szeretethíd.hu)

10. Szabó Magda sírja Debrecenben

Debrecenben helyezték el Szabó Magda hamvainak egy részét. A hamvak másik fele Budapesten maradt, így két helyen, itt és a budapesti Farkasréti temetőben is leróhatják tiszteletüket a látogatók. Az Abigél, Az ajtó, a Für Elise és számos más nagyszerű regény szerzője kiemelkedő alakja volt a 20. századi magyar irodalomnak. Nem csak műveivel gazdagította a kulturális életet, de irodalomnépszerűsítő munkájával is, ő a Digitális Irodalmi Akadémia egyik alapító tagja. Munkásságát számos díjjal jutalmazták, regényeiből film és színdarab is készült.

Ugyancsak a debreceni sírkertben található a Lúdas Matyi szerzőjének, Fazekas Mihálynak, illetve sógorának, Diószegi Sámuel református lelkésznek a sírja is. Kettejük kapcsolata azért is meghatározó, mert sok, ma is használt növénynevet ők jegyeztek le először. Itt azonban nem ér véget a Debrecenben nyugvó híres emberek sora, itt temették el ugyanis Boka Károlyt, Debrecen híres prímását, az „alföldi cigánykirály”-t, de a Szabó Magda szülei, Szabó Elek és Jablonczay Lenke is itt talált örök nyugalmat. Utóbbi nevét olyan nagy sikerű művek tették halhatatlanná, mint az Ókút, a Für Elise, vagy a Régimódi történet.

(Fotó: MEK)